COMPROJECT Számítástechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság

Vilati egyik számítógép-fejlesztési osztályából keletkezik, azzal az tervvel, hogy a korábban a KFKI-ban tervezett és a Vilatiban sorozatban gyártott TPA-70, TPA-1140… számítógépek vásárlóinál felmerült egyedi igényekre kínál megoldást. Ezekkel az igényekkel a tervező és a gyártó cégek nem tudtak foglalkozni.

Tevékenysége később bővül 1982-ben SZTAKI-val történt megállapodás alapján a GD80 termék fejlesztésével, működtetésével, telepítésével.

Később elindult egy fejlesztés Motorola 68000 alapú mikroprocesszorral VME buszos konstrukcióban.

A Comproject csapat elhatározta, hogy az akkoriban használt ZX 80, ZX Spectrum játék-számítógépek eszközbázisára épülő, de már komolyabb, ipari felhasználású, moduláris számítógépet hoz létre, aminek a tervezése – az akkori romantikus körülmények között – garázsban és lakószobákban történt, a mechanikától a tápegységen át a logikai kártyáig.

Később vállalta, hogy a SZTAKI-ban tervezett és a HTSZ-ben legyártott GD80 grafikus számítógépbe életet leheljen, azaz a legyártott panelekből és egyéb egységekből beméréssel működő berendezést készítsen el. Továbbá a Comproject végezte a készülékek üzembehelyezését és szükség esetén a javítását is, 1985-ig.

A Comproject más állománya ezen idő alatt a már korábban mondott tevékenységgel is foglalkozott, elkészítettek egy Z80 alapú számítógépet több kiépítésben. Ezt sikerült néhány helyre eladni.
Később elindult egy fejlesztés Motorola 68000 alapú mikroprocesszorral VME buszos konstrukcióban. Több rendszert eladott a Comproject abban a konstrukcióban, ahol a 68000 processzoros gép volt a host és a Z80-as kis számítógépek a munkaállomások.

1985 év végén a személyi állomány fele kivált a Comprojec-ből és az akkor induló IBM PC vonalon kívánt tovább dolgozni.

Idővel egyre kevesebb megrendelést kapott a cég ezen rendszerek legyártására és leszállítására, és végül megrendelés hiányában 2003-ban feloszlott.

1985 után A Comproject megmaradt dolgozói tovább tevékenykedtek a Motorola alapú rendszerekkel. Ez tette lehetővé pl. az akkor COCOM listás VME rendszerek fejlesztését, aminek következménye az lett, hogy a VERTESZ-ben a Comproject szakembereivel megalakult az elektronikai részleg, akik kifejlesztették az ITM6800 nevű VME ipari komputert, ami BMV nagydíjat kapott. Elsősorban a TITÁSZ területén terjedt el, mint adatgyűjtő rendszer. Még 2010-ben is működtek ezek az ITM6800-es rendszerek (pl. Debrecen Tócoskert alállomás). A VERTESZ-es csapatból alakult meg a VERTESZ elektronika Kft., ami ma is működik (2010.).

1990 után az eredményt felhasználva sikerült eladni egy rendszert a Paksi Atomerőmű vállalatnak. Az atomerőműben üzemelő blokkok primer köri adatgyűjtőjét – amely Hindukus fantázianévvel bírt – kívánta a vállalat lecserélni. Ezt követőleg a Paksi Atomerőmű számára éves ütemezésben sorra mind a négy blokk számára leszállította és beüzemelte az említett mérésadatgyűjtő rendszereket. Természetesen az új berendezés paramétereinek sokkal jobbnak kellett lennie, mint az eredeti orosz verziónak. A szállított rendszer fölépítése vázlatosan ez: 5 adatgyűjtő szekrényéből TCP/IP kommunikációval kerül az adat MicroVax (DEC) számítógépekre és az itt elvégzett számítások képezték a reaktorok szabályozásának alapértékeit. Így lehetett a korábban 440 MW teljesítményű reaktorokkal 500 MW-t termelni nagyobb biztonsággal.
A Comproject később újabb projektbe kezdett, ez a OCR felhasználása. Különösen a gépjárművek rendszámának felismerése témában kínált megoldásokat. Ilyen pl. a lézeres sebességmérés alkalmával rögzítendő rendszám, de alkalmas pl. autós beléptető rendszerek részeként is. Két megemlítendő nagyobb megrendelője a Rendőrség, ill. a Határőrség volt, gépkocsiba telepített mozgó, ill. határátkelőkre telepített fix rendszámfelismerő rendszerekre.