Magyar Gazdasági Kamara
Az egész nemzetgazdaságot átfogó érdekközvetítő, érdekegyeztető, egyben klasszikus kamarai feladatköröket is betöltő szervezet. Feladatkörébe az alábbiak tartoztak:
– külkereskedelmi és vámügyekben tájékoztatás a külföld felé;
– származási bizonyítványok kiadása, okmányhitelesítés;
– külkereskedelmet érintő jogszabályok (szokások, szerződések) nyilvántartása;
– kereskedelemfejlesztés;
– választott bíróságok szervezése külkereskedelmi területet érintő vitás kérdésekben;
– kapcsolattartás külföldi kamarákkal;
– tájékoztatás üzleti lehetőségekről.
A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény írta elő a megyei kereskedelmi és iparkamarák megalakítása mellett az országos ernyőszerv, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara létrehozását is, mely a területi szervezeteket fogta egységbe országos köztestület jelleggel. Az MKIK első elnökévé Tolnay Lászlót választották
Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarák létrehozásáról első ízben az 1850 III.18-án kelt királyi pátens rendelkezett. Az első magyar kamarai törvény 1868-ban jelent meg és 1934-ig volt érvényben. Ez a törvény már kötelező tagsággal kiterjedt a magyar állam minden kereskedőjére, iparosára, kereskedelmi és iparvállalatára. A második világháború után egy kormányrendelet a kereskedelmi és iparkamarákat jogutód nélkül megszüntette, vagyonuk az államkincstárra szállt.
Később – még 1948-ban – létrehozták a félállami jellegű Magyar Kereskedelmi Kamarát, amely 1985-től Magyar Gazdasági Kamara néven működött, s az egész magyar gazdaságot átfogó, érdekközvetítő, érdekegyeztető, érdekképviseleti és egyben klasszikus kamarai feladatokat betöltő intézménnyé lett.
A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény a magyar közjogi hagyományokat, illetve a modern európai gyakorlatot követve – több mint negyven év után – újból intézményesítette a köztestületi gazdasági kamarákat. A törvény kimondta, hogy a gazdasági kamarák hivatása a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdítása, az üzleti forgalom fellendítése, a piaci magatartás tisztességének garantálása, valamint a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekérvényesítésének segítése. A kamarai törvény szerint a kamarák köztestületek voltak, a működésük önkormányzati elven alapult. A cégek, vállalkozók kamarai tagsága automatikus lett.
Az Országgyűlés által 1999-ben elfogadott új kamarai törvény 2000 novemberétől megszüntette a kötelező kamarai tagságot. A kamarai tagság ma mintegy 43 ezres, és főleg nagyvállalatokból áll.
Létrehozva: 2018.02.11. 21:16
Utolsó módosítás: 2020.10.31. 21:35