Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége

Ernyőszervezetként a magyar természettudományos és műszaki értelmiség érdekeinek közvetítése, ill. az állami tervek lebontása, közvetítése. Egyes kiemelt kérdések, elképzelések szakmai vitája.

A MTESZ a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetéből alakult át.

A MTESZ 14 tudományos egyesület 9500 tagjával alakult meg.

Alapító egyesületek:

Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (1892)

Országos Erdészeti Egyesület (1866)

Magyar Honi Földtani Társulat (1848)

Magyar Hidrológiai Társaság (1917)

Magyar Csillagászati Egyesület (1946)

Malomipari Tudományos Egyesület (1941)

Magyar Rövidhullámú Rádióamatőrök Egyesülete (1948. jún.)

Technológiai Könyvtár Barátainak Egyesülete (1930)

Munkatudományi és Racionalizálási Társaság (1947)

Bolyai János Matematikai Társulat (1981/1947)

Magyar Kinotechnikai Társaság (1933)

Magyar Mezőgazdasági és Iparfejlesztő Társaság (1937)

Magyar Kémikusok Egyesülete (1907)

Magyar Elektrotechnikai Egyesület (1900)

1948. június 29. (kedd) 9:00 Műszaki és Tudományos Egyesületek Szövetségének alakuló ülése az új Városháza közgyűlési termében.

Első elnöke Komondy Zoltán műegyetemi tanár, az ügyvezető társelnök Zentai Béla, első titkár Gárdos Emil.

Működését befejezte: 2008.

Virágkorában egyesületeinek taglétszáma 45 ezerre nőtt. A MTESZ-nek megyei területi szervei is voltak, jelentős vagyonnal rendelkezett. A MTESZ tagja az európai mérnökszervezetek szövetségének (FEANI), ill. a világ mérnökszervezetei szövetségének (WFEO). 1986-ban megrendezték a magyar mérnökök első világtalálkozóját, amelyet 1989-ben, ill. 1992-ben újabbak követtek, majd a Magyar Tudóstalálkozó került megrendezésre 1996-ban. 1995-ben a MTESZ meghívására Magyarországra látogatott a két 1994-es magyar Nobel díjas: Harsányi János és Oláh György. 1997-ben elindítója volt a Modernizációs Chartának, 1994-ben a Nemzeti Informatikai Stratégiának (NIS). A MTESZ kezdeményezte a Magyar Tudomány Napjának megünneplés

A NJSZT “bölcsője” a MTESZ volt az alábbiak szerint:

1961-ben KAB Philip Miklós kezdeményezésére, Zentai Béla (OMFB) támogatásával, létrejött a MTESZ titkárságához kapcsolódó KAB (Központi Automatizálási Bizottság), amely maga köré gyűjtötte azokat a szakembereket, akik a számítástechnika, automatizálás iránt érdeklődtek (Pl. Tarján Rezső, Kozma László), hogy beszélgetéseket, üléseket szervezzenek.

1963 októberében megalakult a MTESZ központi titkárságához tartozó IKOSZ (Információfeldolgozási, Kibernetikai, és Operációkutatási Szakosztály), amely a KAB-bal szemben már a MTESZ önálló szervezeti egységeként funkcionált. A szakosztály munkájának nyoma látható pl. az alábbi könyvben. Kondor György: Integer programozás II/A. MTESZ Információfeldolgozási, Kibernetikai és Operációkutatási Szakosztály/IKOSZ/ Operációkutatási Tanfolyamának jegyzetei/Kézirat. Szerk: Fazekas Ferenc.

1965-ben az IKOSZ átalakult az Automatizálási Információfeldolgozási és Operációkutatási Tanács (AIOT)-tá, amely a MTESZ tagegyesületeihez hasonló státuszú szervezet lett. Négy szakosztálya volt: Számítógéptechnika (Szentiványi Tibor, Kovács Gyöző). Programozási Rendszerek (Dömölki Bálint, Havass Miklós). Operációkutatás (Jándy Géza, Pongrátz Tibor). Rendszerelmélet (Kiss István, Neményi Vilmos (?)). Két az AIOT által szervezett konferencia emléke maradt fent: Számítógéptechnika Konferencia (1968.09.23-09.26, AIOT Számítógéptechnikai Szakosztály, Esztergom). Modern Programozási Nyelvek Nyári Egyetem (1968.08.18-08.21. AIOT. A MTESZ Automatizálási, Információfeldolgozási és Operációkutatási Tanácsa Programozási Rendszerek Szakosztálya. ) NJSZT a MTESZ tagszervezete.

1968-ban az AIOT alakult át, és vett fel új nevet:NJSZT (Neumann János Számítógép-tudományi Társaság), a MTESZ (mint önálló jogi entitás) teljes jogú tagja. Az NJSZT önfelfogása ezt a dátumot tekinti a Társaság megalakulása időpontjának. NJSZT önálló egyesület.

1972-ben a társasági törvény változása adta lehetőséget felhasználva a MTESZ egyesületei – közöttük a NJSZT – önálló jogi személyiséggé váltak, amelyek formailag önként (alulról) hozták létre a MTESZ-t, mint ernyő szervezetet (Szövetséget).