Esztergár Zsolt
A Főiskola elvégzése után a Pécsi Filharmonikusoknál és a Pécsi Nemzeti Színház zenekarában volt oboista. Az 1960-as évek elejétől a Budapesti Operettszínház zenekarához került.
Erősen érdeklődött az akkor újnak számító számítástechnika iránt. Családi régi ismerőse, Csébfalvi Károly, a NIM Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet (IGÜSZI) Számítóközpontjának vezetője ajánlotta számára Lőcs Gyula Algol 60 könyvét. Ezt megtanulta, majd jelentkezett a Számítóközpontban, ahová Álló Géza külső munkatársként bejárást engedélyezett számára. Zenekari munkája mellett egyre több időt töltött a Számítóközpontban. Álló Géza először bevezette a lyukszalag bemenettel rendelkező Graphomat rajzoló gép kezelésének rejtelmeibe, miközben az Elliott 803 számítógép programozásával is megismerkedett. E tudását ötvözte zenei tudásával, és készített a Graphomatra egy kottaíró programot. Ez időben Havass Miklós bevonta az MTA Zenetudományi Intézete számára végzett népzene kutatási programba is.
1968-tól programozóként helyezkedett el a Magyar Vegyipari Egyesülés Mérnöki Irodája (MAVEMI) akkoriban megalakuló Számítóközpontjában, ahol Pompéry Béla főosztályára került. Hamarosan a számítógépek nemnumerikus alkalmazásainak úttörője lett. A GIER gép gépikódját megismerve – és a gép autokódját, a GIER ALGOL-t hamar elsajátítva – a főképp közgazdász és vegyész munkatársaknak segített programjaikat tesztelni. Közben folyamatosan tartotta a kapcsolatot és bedolgozott a NIM IGÜSZI által végzett alapszoftver-fejlesztési munkákba: az EMG 830 szoftverfejlesztésében a lebegőpontos aritmetika kidolgozásában, programozásában vett részt.
1973-ban Havass Miklós hívására az Információ Feldolgozási Laboratóriumba (Infelor) került, ahol a VIDEOTON gépek szoftverfejlesztésében vett részt. Érdeklődése egyre inkább a számítógépek adatfeldolgozási felhasználása irányába terelődött. Amikor az on-line rendszerek és az adatfeldolgozás összekapcsolásának igényével beindult a DOMUS bútoráruház on-line kereskedelmi rendszerének fejlesztése R-10 számítógépre, a projekt egyik résztémáját vezette. E munka általánosításaként került kidolgozásra később a MADAM multiprocesszoros on-line file kezelő rendszer.
Később Siklaky Istvánnal és Adámy Lászlóval együtt fejlesztette ki az egyik első magyar adatfeldolgozási programcsomag, az MM-rendszer (Management Modul Rendszer) különböző számítógépes változatait.
Az Infelor utódintézetei – Számítógép-alkalmazási Kutató Intézet (Számki), majd Számítástechnika Alkalmazási Vállalat (Számalk) – voltak a következő munkahelyei, ahol főleg kis- és személyi számítógépes alkalmazás-fejlesztésekben vett részt, támogatva a Számalk számítógép-kereskedelmi tevékenységét is.
1994-től programfejlesztő volt az Eurotronik Zrt.-ben, ahol programozás-technikai és adatbázis építési módszerekkel foglalkozott.
- Csébfalvi Károly: A NIM Számolóközpontja
- Magyar Vegyipari Egyesülés Mérnöki Irodája
-
Havass Miklós: A magyar szoftveripar kialakulása (avagy 50 év Dömölki Bálinttal). In: Mojzes Imre Talyigás Judit szerkesztő: Mozaikok a magyar informatikából. Budapest: MIL-ORG KFT. 2005. 31-38 old
- 1958-1968 között különböző zenekarok oboistája volt, majd részben egészségügyi okok miatt, részben a számítástechnika iránti egyre erősödő érdeklődése miatt váltott szakmát (autodidakta módon képezve magát).
- Az Infelorban együtt dolgozott az Operett zenekar másik „renegát” tagjával, a programozóvá avanzsált Kisdi Gáborral. Kettőjük példája is illusztrálja, hogy az úttörő időkben hogyan és honnan verbuválódtak a számítástechnikusok.
Létrehozva: 2020.04.30. 20:42
Utolsó módosítás: 2024.04.18. 13:34