Jándy Géza

1949-től kutatói, majd szerkezettervezői munkakörökben dolgozik. 1952-ben elsőként tervez többcélú könnyűszerkezetes épületet. 1957-től érdeklődése a kibernetika és az operációkutatás felé fordul; Az Építésügyi Minisztérium Építőipari Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Vállalat (ÉM SZÁMGÉP) kutatójaként 1959-től, az akkor alakított Gazdasági és Technológiai Tervezőcsoport vezetője. 1963-tól az ÉM SZÁMGÉP tudományos osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese.

Hamar felismeri a kibernetika és az operációkutatás hatékonyságnövelő jelentőségét a közlekedési, valamint az építés-kivitelezési folyamatok és a hosszú távú kapacitásfejlesztés tér- és időbeli tervezésében és irányításában. Ilyen témakörökben kidolgozott és megvédett értekezései alapján 1959-ben egyetemi doktor, 1963-ban kandidátus, majd 1967-ben az MTA doktora lesz.

1963. februártól a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) félállásos docense, 1968-tól címzetes egyetemi tanára. Az Egyetemi Számítóközpont megbízott vezetőjeként részt vesz a központ létrehozásában. Az MKKE-n akkor induló tervmatematikus közgazdász szakon az Operációkutatás tárgy egyik előadója.

1970-ben kinevezik a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) egyetemi tanárává, ahol kialakítja, és több karon oktatja a Számításgépesítés, az Operációkutatás, valamint a Rendszerelemzés és -irányítás tantárgyakat. 1972-től szervezője és szakvezetője az építőipari szervező szakmérnöki szaknak. Korábbi kutatási témái itt kibővülnek, az operációkutatás területén új algoritmusokat dolgoz ki. Vezetője az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) több téma-bizottságának.

1980-ban vendégprofesszorként Drezdában az operációkutatás, a rendszertechnika és a termelésirányítás témaköreiben tart előadásokat. 1988-től a drezdai Friedrich List Közlekedéstudományi Főiskola tiszteletbeli doktora.

Az MTA felkérésére megalapítja és elnökként irányítja az MTA Rendszertechnikai Bizottságát. Megalakulása óta tagja az MTA Operációkutatási Bizottságának. Az MTA több állandó és ad hoc bizottságának, illetve nemzetközi szervezetek magyar nemzeti bizottságának munkájában is részt vesz. 1957-től hosszabb időn át tagja a Közlekedéstudományi Egyesületnek, megalapítója és elnöke a kibernetikai és automatizálási állandó bizottságnak. Tagja a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) több központi bizottságának. 1963-ban egyik kezdeményezője az MTESZ Információfeldolgozási, Kibernetikai és Operációkutatási Központi Szakosztályának (amely az NJSZT egyik elődintézménye). Az NJSZT Operációkutatási Szakosztályát több mint 10 éven át vezeti. Tagja még más hazai tudományos társaságoknak is. Egyik alapító tagja a „Mathematical Programming Society” nemzetközi tudományos szervezetnek. 1982-ben tagja lesz az International Federation for Information Processing (IFIP) termelés-tervezésének és irányításának automatizálásával foglalkozó állandó munkacsoportnak.

1958 óta három (szerzőtársakkal írt) és hét önálló könyve, hét egyetemi jegyzete, valamint több mint 130 tanulmánya (ebből 26 idegen nyelven, 19 külföldön) jelenik meg. A Műszaki Könyvkiadó két könyvét nívódíjjal jutalmazza.