Kőrösi István

Már egyetemi tanulmányai alatt szoros szakmai kapcsolatot alakított ki Jakobi Gyula adjunktussal, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Folyamatszabályozási Tanszéken üzemelő ODRA 1013 vezetőjével, és részt vett a géppel kapcsolatos szoftverek fejlesztésében. Végzés után tudományos munkatársként dolgozott a BME Villamosmérnöki Kar (VIK) Számítástechnikai Csoportjánál (később a Folyamatszabályozási Tanszékén), ahol vezető rendszerprogramozóként üzemeltette az ODRA 1204 számítógépet, egyben – a hallgatók bevonásával – irányítva a szoftver-fejlesztést. Ennek eredményeként született pl. a batch üzemmódot is biztosító BOSS 7.0.
Kezdetektől fogva részt vett a számítástechnika oktatásában a Műszer és szabályozástechnika, valamint az Informatikai szakon. Tantárgyakat dolgozott ki és adott elő a nappali és a szakmérnöki oktatásban.

1981-től foglalkozott a Unix operációs rendszerrel kapcsolatos oktatással, fejlesztéssel, megalapozva annak oktatási környezetben való hazai felhasználását. Szeberényi Imrével és Szabó Zoltánnal együttműködve, számos Tudományos Diákköri Konferenciára (TDK) készülő és diplomatervező hallgatóra támaszkodva elsőként adaptálta hazánkban a UNIX V6-ot az orosz gyártmányú SZM-4 számítógépre.

1987-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett. Vendégkutatóként 2 évet töltött a római “La Sapienza” egyetemen, ahol robotikával, illetve a UNIX-os környezetben történő oktatással foglalkozott.

Témavezetőként számos ipari megbízásban vett részt. Kiemelkednek az EMG 666 programozható asztali számológép firmware és rendszertechnikai fejlesztése, mikroprogramozása és szimulálása, a gép alap-programkönyvtárának és kézikönyveinek szerkesztése, valamint az ipari alkalmazásokra orientált mikroprocesszoros rendszerek alapszoftverének fejlesztése.

Publikációi közül az Automatizálási Lexikon szoftver szócikkeinek szerkesztése említendő.

1988-ban munkavállalási engedéllyel Olaszországba távozott, ahol egy torinói ipari szoftverháznál dolgozott vezető projektmenedzserként (chief engineer). Itt mesterséges intelligencián alapuló NC szakértő rendszer fejlesztését, autóipari gyártósorok (Volvo, Saab) számítógépes felügyeleti rendszerének fejlesztését és üzembe helyezését, majd szövőgépeket kezelő hálózati szoftverek implementálást irányította. Később cserép-/téglaipari folyamatirányító és mérési adatgyűjtő (SCADA) rendszerek fejlesztésének/integrálásának volt a felelőse.

2000-től nyugdíjba vonulásáig banki szoftverek rendszerintegrátoraként (deployment) dolgozott.