Németh József

Mérnöki pályáját a Távközlési Kutató Intézet (TKI) munkatársaként kezdte, ahol 1963-1980 között tudományos főosztályvezetői beosztásig jutott. Úttörőnek számító fejlesztéseket tervezett, szervezett és vezetett.

1968-ban, a korai amerikai Arpanet mintájára, rendszertervet és megvalósítási tanulmányt készített kísérleti csomagkapcsolt számítógépes hálózat megvalósítására, amelyhez elnyerte az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) támogatását. Megkezdődött a rendszer alapvető szoftver elemének, a valósidejű/időosztásos működtető rendszernek a kidolgozása (1970-1973), amelynek végső megvalósítása, TSM-10 terméknéven, a Videoton ESUR R10 (CII/SEMS Mitra 15 licenc) számítógépre történt. A licencadó rendszert megvásárolta, honosította és francia oktatási intézmények széles körében maga is telepítette. A rendszer fejlesztői dokumentációját oktatási segédletként is használták. A szoftvert a Videoton is sikerrel forgalmazta. Egy NDK-beli cég 16 képernyős terminállal működő céges ügyviteli rendszert fejlesztett rá. – Közben, 1975-ben vendég kutatóként 6 hónapot töltött a Stanford Egyetem DSL intézetében.

Párhuzamosan szoftvertechnológiai fejlesztést is irányított, többek között fordítóprogramok szintaktikus elemzőjének automatizált előállítására. 1975 őszén ennek eredményét az L.M Ericsson cég beépítette AXE-10 központjának szoftver rendszerébe. Ezt egy közel tíz éven át, 1984-ig tartó együttműködés követte, melyet 1981-től kollégáival a TKI-ból kiváló, 15-20 fős csapattal folytatott tovább.

A 10Mb/s Ethernet technológia és az IBM PC személyi számítógép piaci megjelenését közvetlenül követően, 1982-ben, kidolgozta annak az elosztott hálózati operációs rendszernek a tervét, amelynek belső kapcsolatait nagysebességű hálózati technológia szolgáltatta, miközben a hálózat minden egyes gépén ugyanazt a szolgáltató felületet nyújtotta.

1985-ben a S-CORE terméknevű rendszer megvalósítására, gondozására és értékesítésére kollégáival megalapították az Accord Számítástechnikai Tervező és Fejlesztő Kisszövetkezetet. A Műszeripari Kutató Intézetben (MIKI) a rendszerre 10 gépen szétosztott alkalmazást fejlesztettek, amely a budapesti elektromos hálózat vezérlőtermének távfelügyeleti rendszerét működtette.
Az Accord alvállalkozóként elnyerte a Honvéd Kórház számítógépes hálózatának tervezési és beszállítói lehetőségét is. A kórházi beruházás 1992-ben történt váratlan leállítása azonban 1996-ra a céget csődbe vitte.

1995-ben megalapította a C+C Systems BT-t, hogy elvállalhassa az ERSI (USA) cég Magyarországon végzett fejlesztésének vezetését. A feladat áruházakba telepített elektronikus árucímkéket központi helyről, hálózaton és mennyezetre telepített mikrohullámú antennákon át vezérlő rendszer kidolgozása volt. A fejlesztésben három hazai kisvállalkozás és egy egyetemi tanszék vett részt.

1996-1999 között néhány korábbi Accord-os munkatársával összefogva hazai távközlési cégeknek (Hungarocom, Telmo, Siemens Telefongyár, TKI jogutód) végzett speciális ismereteket és szakértelmet igénylő fejlesztéseket.

2000-ben a Siemens Telefongyár Rt.-ből felkérést kapott egy 30 fős szoftverfejlesztő részleg felállítására és vezetésére; ezt a feladatot 2004 végéig látta el.
Ezután 2010-ig (amikor is visszavonult), internetes technológiákkal kapcsolatos tanácsadói és szakértői megbízásokat teljesített.