Nyitrai Ferencné Gondos Vera

Az egyetem elvégzése után a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) helyezkedett el és egy 1950–1957 közötti megszakítástól eltekintve, nyugdíjba vonulásáig (1989.) munkatársa volt a KSH-nak.
1958–1960 között az Iparstatisztikai főosztályon az input-output csoportot, 1961–1963 között a Bánya-, Kohó- és Gépipari osztályt, majd 1964 és 1977 között az Iparstatisztikai főosztályt vezette.

1978-ban a hivatal első elnökhelyettesévé nevezték ki, majd 1979-1989 között, államtitkári rangban a KSH elnöki tisztét látta el. Elnöki periódusa alatt a KSH volt felelős azért, hogy összehangolja az államigazgatási szervezetek informatikai-számítástechnikai fejlesztéseit. Ezzel összhangban a KSH felügyelete alatt álló, Nemzetközi Számítástechnikai és Oktató Központ (Számok), a Számítógép-alkalmazási Kutatóintézet (Számki) és az Országos Számítógép-technikai Vállalat (OSZV) összevonásával 1982-ben létrejött a Számítástechnika Alkalmazási Vállalat (Számalk). Megteremtette és támogatta a számítástechnika alkalmazását a legkorszerűbb számítástechnikai géppark (IBM központi rendszer és TPA számítógépek a területi igazgatóságokon) biztosításával, továbbá a szükséges statisztikai szakmai feltételek kialakításával.

1972-ben a Közgazdaság-tudomány kandidátusa, majd 1986-ban a MTA doktora lett.

Tudományos kutatóként elsősorban iparstatisztikával, a közgazdaságtan elméleti és módszertani problémáival, az ágazati kapcsolatok rendszerével foglalkozott. Nevéhez fűződik a népesség-nyilvántartás új rendszerének kialakítása, a hivatal nemzetközi összehasonlításainak reformja, továbbá a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen 1973 és 1979 között a statisztikaoktatás megszervezése és az angolszász szakirodalom eredményeinek ismertetése az egyetem közgazdasági karán.
A szegedi József Attila Tudomány Egyetemen (JATE) a Statisztikai és Demográfiai Tanszék hetedik tanszékvezetője volt az 1987/88 tanév időszakában.

Nyugdíjazása után 1990-ig a Minisztertanács Tanácsadó Testületének tagja lett, 1989 után a Társadalomtudományi Intézetben tevékenykedett. 1995-től 2004-ig a KSH elnökének tanácsadójaként működött.

Számos hazai és nemzetközi statisztikai szervezetben megismertette és képviselte a magyar statisztika eredményeit. A Nemzetközi Statisztikai Társaság rendes, az angol Royal Statistical Society tiszteletbeli tagjává választotta. 1983-ban az ENSZ Statisztikai Bizottsága megválasztotta a testület elnökévé, amely tisztséget két éven át töltött be. 1984 és 1989 között az Európai Statisztikusok Konferenciájának alelnöki posztját töltötte be. 1989-ben többekkel együtt megalapította a Hivatalos Statisztikusok Nemzetközi Szervezetét. Az MTA IX. osztályának tanácskozási jogú tagja, az MTA Statisztikai Bizottságának elnöke volt. A Magyar Statisztikai Társaság örökös tagjává választotta.

1991-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem, 1998-ban a Miskolci Egyetem díszdoktorává, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanárává fogadta.

1988-ban megosztott Állami Díjban részesült. 1994-ben Fényes Elek-emlékéremmel és Keleti Károly-emlékéremmel, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2006-ban Eötvös József-koszorúval tüntették ki.